CCI indikátor

A Donald Lambert nevével fémjelzett Commodity Channel Index oly sok más indikátorhoz hasonlóan eredetileg árutőzsdei termékekre lett kifejlesztve, a ciklikus fordulók azonosítása céljából. Az indikátor működése mögött a tőzsdei ciklusokra vonatkozó elmélet áll, miszerint a tőzsdei termékek, részvények, indexek stb. ciklikus mozgást végeznek, ahol is a lokális csúcsok és minimumok meghatározott periódusonként követik egymást.


Lambert az indikátor használatát illetően azt javasolta, hogy az azonosított ciklus egyharmadát használjuk az indikátor időparamétereként. Amennyiben egy részvényt esetében a lokális csúcsok között három hónapos ciklust vélünk felfedezni (60 kereskedési nap), akkor 20 napos beállítással használjuk a CCI-t. Lévén a negyedéves tőzsdei ciklusok léte általánosan elfogadott - gondoljunk csak az általában erős utolsó negyedévre, illetve a gyenge második negyedévre vonatkozó várakozásokra- , az indikátort leggyakrabban 20 napos beállítással használják.

A CCI számítása és képlete
1. A CCI számításánál Lambert bevezette a ""tipikus ár"" fogalmát, amelyet azóta több indikátor számításának alapjául szolgál. A tipikus ár nem más, mint az adott periódusra (tőzsdenapra) vonatkozó maximum, minimum és záróár átlaga.

2. A ""tipikus ár"" meghatározása után 20 napos beállítás esetén kiszámoljuk a ""tipikus ár"" 20 napos egyszerű mozgóátlagát. (SMATP)


3. Meghatározzuk a szórást, vagyis az átlagos értékből kivonjuk a hozzájuk tartozó tipikus árat, és az eredmény abszolút értékét vesszük. Az így kapott értékeket összeadjuk, és elosztjuk 20-al.

4. Az utolsó lépésben az előzőekben kalkulált elemekből létrehozzuk a CCI képletét, amit még megtoldunk egy konstans értékkel, ami 0,15. A CCI képlete a következő:
CCI=(tipikus ár - SMATP)/(0,15Xszórás)


A CCI indikátor, mint azt az Mtelkom grafikonján láthatjuk, a momentum indikátorokhoz hasonlóan a zéróval jelölt középvonal körül ingadozik, de itt megkülönböztetünk még két meghatározó szintet, amelyek a +100 és -100 értékhez kapcsolódnak. A képletbe látható 0,15-ös konstans lehetővé teszi, hogy az indikátor értékeinek 70-80%-a az előbbi két érték közé essen. Az, hogy a CCI értékeinek mekkora hányada esik a +100 és -100-as értékek közé, alapvetően az indikátor paramétere határozza meg. Rövidebb, például 10 periódusra vonatkozó CCI beállítás volatilisabb indikátort eredményez, még hosszabb, 30 periódusos beállítás esetén az értékek túlnyomó része a +100 és -100 értékekkel határol zónába esik.


A CCI használata

Lambert iránymutatása alapján kereskedésünk során a már sokat emlegetett +100 és -100-as szintekre kell koncentrálnunk. Vételi jelzést kapunk az indikátortól, ha a CCI a +100-as értéket alulról áttöri, ami az erős emelkedő trendnek a jele. A vételi pozíció zárása akkor javasolt, ha az indikátor visszatér a 100-as szint alá. Hasonló módon a -100-as szint alá bukó indikátor eladási jelzést ad, és az újbóli -100-as szint fölé kerülés jelzés a short pozíciók zárására. Mivel az indikátor javarészt a +100 és -100 értékek között ingadozik, vételi vagy eladási pozícióba az indikátor jelzése alapján mindösszesen az idő 20-30%-ban van érvényben.

Lambert módszerének hátránya, hogy mint az a BUX heti grafikonján is látható, a CCI indikátor jelzéseit követő befektető lemarad az emelkedő hullám jelentős részéről. Az alábbi grafikonon a zöld függőleges vonalak jelölik az indikátor vételi jelzéseit, még a pozíció zárási szignálokat piros vonalakkal jelöltük. Előnye ugyanakkor az indikátornak, hogy oldalazó, sávban mozgó piacon nem ad szignálokat, ami megkímélheti a befektetőket a fals jelzések sorozatától, amit például a mozgóátlagokon alapuló kereskedési stratégiák eredményeznek hasonló esetben.


Az elmúlt években a gyakorlat bizonyította, hogy a CCI a Lambert féle irányelvektől eltérve is hatékonyan működhet. Az indikátor használható túladott vagy túlvett instrumentumok azonosításához, itt is figyelhetjük a divergenciákat, illetve más momentum indikátorhoz hasonlóan trendvonalakat rajzolhatunk az indikátor görbéjére.

Túladott- túlvett szintek azonosítása
Sok kereskedő az RSI-hez vagy a Stochastic-hoz hasonlóan használja a CCI-t, és a Lambert féle javaslattal pont ellentétesen használja az indikátort. Vételi pozíciót vesznek fel, ha az indikátor alulról töri át a -100-as szintet, illetve eladási pozíciót nyitnak a +100-as szint felülről történő áttörésekor. A következő OTP grafikon esetében az előbbi stratégiát követő befektetők a piros vonalakkal jelölt pontban vettek fel eladási pozíciót, és shortjaikat a zöld vonallal jelzett pontban zárták. E módszer nagy hátránya, hogy a fals vételi és eladási szignáloknak sokkal nagyobb az esélye, mint a Lambert által javasolt használat esetén.


Divergenciák

A Mol heti grafikonján 2006 második felében erőteljes pozitív divergencia bontakozott ki, mikor is az indikátor nem erősítette meg a részvény csökkenő trendjét, jelezve, hogy a medvék lába alól kezd kicsúszni a talaj az olajtársaság piacán. A jelzést követően mint az a grafikonon is látható, erőteljes vágtába kezdett az árfolyam.



Pozitív divergencia különösen erőteljes jelzés, ha a -100-as szint alatt történik, még a +100-as szint feletti negatív divergencia nagyon erős eladási szignál.

Trendvonalak az indikátoron
A Rába grafikon esetében a CCI indikátor vonalára fektetett trendvonal a 100-as szint fölött tőrt meg, jelezve, hogy kifulladóban az emelkedő hullám. Az ezt követő napokban az indikátor a 100-as szint alá esett, ami vijjogó szirénaként jelezte, hogy itt az idő a vételi pozíciók zárására, vagy a bátrabbak számára a shortolásra.


« Vissza